Mit ne osszunk meg az interneten


2015. június 1.

Nem véletlenül mondják, hogy a huszonegyedik század az információ évszázada: manapság elképesztő mennyiségben halmozunk fel, készítünk és osztunk meg különféle digitális tartalmakat. És bizony olyan dolgokat is, amelyeket nem kéne.

A Webopedia adatai szerint minden nap minden egyes percében 204 millió új email indul el útjára, 48 órányi friss YouTube videó születik, továbbá 648 ezer különféle tartalmat osztanak meg az emberek a Facebookon.

Egyrészt gyakran tiltakozunk az ellen, ha valahol túl sok személyes adatot akarnak elkérni tőlünk. Másrészt pedig teljesen önként olyan dolgokat hozunk nyilvánosságra magunkról, amelyek nem biztos, hogy a nagyvilágra tartoznak, és amelyekkel mások visszaélhetnek. Nézzünk néhány példát, hogy mire érdemes odafigyelni, amikor kitárulkozunk a neten!

 

Nyilvánosság előtt kerüljük a személyes témákat
Ha valakivel levelezünk, vagy kettesben chatelünk, az nem ugyanaz, mint amikor egy mindenki által látható üzenőfalon társalgunk az illetővel. Az egyik személyes, a másik pedig nagy nyilvánosság előtt zajló kommunikáció. Ezt mindig tartsuk szem előtt, amikor kényes, másra nem tartozó dolgokról akarunk írni. Akár saját ügyeinkről van szó, akár valaki másról mondjuk el a véleményünket.

 

Személyes adatok
Lakcím, telefonszám, információk az egészségünkről, pénzügyeinkről – ilyen jellegű személyes információkat ne közöljünk nagy nyilvánossággal a közösségi hálókon. Ha valaki rosszat akar nekünk, ezeket az adatokat nagyon könnyen felhasználhatja ellenünk.

 

Internetes jelszavak
Az triviális, hogy az aktuális jelszavainkat ne posztoljuk ki a nagyvilág számára. De majdnem ugyanígy járunk el, ha a jelszóként a házastársunk, gyerekeink, kutyánk nevét használjuk, róluk pedig lépten-nyomon információkat osztunk meg. Biztosak lehetünk benne, hogy aki fel akarja törni a hozzáférésünket, először az ő neveikkel fog próbálkozni.

 

Az otthonunkról csak óvatosan
A családi képeken látható otthonunk, és ez tippeket adhat a betörőknek. A posztokból kiderülhet, milyen értékeink vannak, van-e riasztónk, vagy éppen tartunk-e kutyát. Ugyanígy ötletet adunk a rosszindulatú behatolóknak, ha előre gondosan bejelentjük a világnak, mikor megyünk nyaralni.
Több forrás is tudósított róla, hogy 2012-ben egy 17 éves ausztrál lány segített a nagymamájának összeszámolni a megtakarításait, és mivel nem látott még ennyi pénzt egy rakáson, fotót posztolt róla a Facebookra. Pár órával később két férfi jelent meg a lakásnál, a „pénzes lány” iránt érdeklődve, késsel és baseball ütővel fenyegetve a lakókat. Végül elvittek némi pénzt és néhány egyéb dolgot.

 

Aktuális pozíció
Számos alkalmazás lehetőséget biztosít arra, hogy posztoláskor automatikusan megosszuk a pozíciónkat. Érdemes végiggondolni, hogy ez valóban minden esetben jó ötlet-e. Ha egy applikáció a telepítéskor megkérdezi, használhatja-e a pozíciónkat, jusson eszünkbe, hogy az „igen” a tartózkodási helyünk folyamatos megosztását, vagyis követhetőségét jelenti. Ha viszont „nem”-et mondunk, akkor fenntartjuk magunknak a lehetőséget, hogy az egyes posztolásoknál külön-külön eldöntsük, megadjuk-e a pozíciónkat. A legtöbb népszerű szolgáltatás (pl. Facebook, Google, Skype, Viber, stb.) erre lehetőséget ad.

Az iOS alapú eszközökön a Beállításokon belül az Adatvédelem menüpont alatt találjuk a Helymeghatározást, amit akár globálisan, akár alkalmazásonként is ki-be tudunk kapcsolni. Ugyanez az Android rendszerű eszközökön általában a Beállítások „Hely és biztonság” vagy „Helyszolgáltatások” menüjében érhető el.

 

Mit ne osszunk meg - K&H direktbiztosítás

Társasági események
Ha olyan eseményt szervezünk, ami csak néhány barátunkra tartozik, semmiképp se hirdessük meg nyilvános eseményként a neten. Számos olyan esetről lehetett olvasni, amikor valaki véletlenül, vagy magányosságában így tett, és több ezer ember jelent meg a helyszínen. Például 2010-ben egy Hertfordshire-i tinédzser, Rebecca Javeleau elfelejtette privátra állítani a 14. szülinapjára szóló meghívót a Facebookon, és 21 ezer visszaigazolást kapott. Édesanyja haladéktalanul lemondta a bulit, de ennek ellenére elővigyázatosságból rendőröknek kellett felügyelni a környéket.

 

Gondoljunk a munkánkra is

Megesett már, hogy valaki a Facebookon szidta a főnökét, mire a poszt alatti egyik kommentelő a főnöke volt, aki közölte vele, hogy másnap már be se jöjjön. Máskor pedig a nyaraláson készült fotó buktatta le a dolgozót, aki ez idő alatt hivatalosan betegállományban volt.
2013-ban Tennessee államban a KFC egyik munkatársa arról posztolt fényképet, hogy a konyhában megnyal (vagy legalábbis úgy tesz, mintha megnyalna) egy rakás krumplipürét. A cég azonnal megvált tőle, ráadásul az adott egység összes dolgozójának egy képzésen kellett részt vennie a helyes munkahelyi magatartás elsajátítása érdekében.
A Glasgow 2014 sportesemény két biztonsági őrét azért rúgták ki, mert a szabályzat ellenére selfie-t készítettek Usain Bolt olimpiai bajnokkal.

 

Üzleti titkok
Sajnos az is visszaüthet, ha büszkék vagyunk a munkákra. Ha csupa pozitívat írunk egy közösségi hálón a munkahelyünkkel kapcsolatban, akkor is vigyázzunk vele, hogy ne áruljunk el üzleti titkot, és ne sértsük meg a cégünk érdekeit.

 

A rólunk sugallt kép
Ma már rutinszerű, hogy új kolléga felvétele előtt a munkáltatók utánanéznek a jelentkezőknek az interneten, hiszen a posztolások tartalma és stílusa sokat elárul a jelölt jelleméről. De már a hatóságok is felfedezték maguknak ezt az információszerzési lehetőséget. Például az Egészségbiztosítási Pénztár ellenőrzi, hogy a betegállomány igénybe vétele alatt miket posztoltunk. Ha gyanúra adunk okot, jöhet az ellenőrzés. Hasonlóan jár el a NAV is: ha a fotók, és a bejegyzések alapján úgy véli, többet költünk, mint a jövedelmünk, már várhatjuk is az adóellenőröket.

 

Foto:  FreeDigitalPhotos.net

K&H lakásbiztosítás kalkulátor

m2

így add ki a lakásodat!

Van egy üresen álló ingatlan a családban, amit ki lehetne adni? Mielőtt elkezdenénk hirdetni, gondoljunk át pár dolgot.