jószomszédi (v)iszony: hogyan ne menjünk a szomszédok agyára?

2019. október 16.
Aki lakóközösségben él (vagyis az egymástól kilométerekre lakó tanyasi gazdáktól eltekintve mindenki), biztosan megtapasztalta már, hogy milyen a jó, sőt valószínűleg azt is, hogy milyen a rossz szomszédság. A képlet nem egyszerű, hiszen mindnyájunknak máshol van a tűréshatára, de az alábbi viselkedési szabályok betartásával sokat tehetünk azért, hogy ne kergessük őrületbe szomszédainkat, és bosszúból ők se minket.

jószomszédi (v)iszony: hogyan ne menjünk a szomszédok agyára?

Néha nehéz eldönteni, hogy meddig is mehetünk el: vajon lazábbak vagyunk-e elvárások terén, mint a szomszédaink, vagy szigorúbbak? Mennyivel? Erre a kérdésre a konkrét választ persze csak a közvetlen szomszédaink fogják tudni megmondani, ám mivel egy lakóközösségben jellemzően két családnál többnek kell összehangolni az igényeit, jó ha megismerünk és betartunk néhány általános szabályt a békés együttélés érdekében.

milyen a jó szomszéd?

A Miutcánk közösségi platform nemrég közzé tett kutatásából kiderül, hogy az a legjobb szomszéd, aki barátságos. Vagyis ha kedvesek, jófejek vagyunk a szomszédainkkal, akkor sokkal gördülékenyebb az együttélés, mint ha csak úgy „ellennénk egymás mellett”. De hogyan legyünk barátságosabbak anélkül, hogy nem vagyunktúlságosan tolakodók? A kutatás kérdései erre is kitértek:

  • az emberek jelentős része elvárná, hogy amikor új lakó költözik a közösségbe, ő legyen a kezdeményező és legalább egy bemutatkozásra átkopogtasson a lakókhoz
  • nagyon sokan örülnének annak is, ha az új lakóval egy kávé vagy egy sütemény mellett ismerkedhetnének meg, hiszen ez nem csak a felületes bemutatkozásra teremt lehetőséget, de abban is tud némi támaszpontot nyújtani, miféle, kiféle az új szomszédunk

Úgy tűnik, a személyes kapcsolatok ápolása igen fontos az emberek többségének és szeretik, ha szomszédaikkal el lehet beszélgetni, ha kedvesek és meg lehet bennük bízni – ez a három legkeresettebb tulajdonság a lakóközösségekben.

fontos a segítőkészség!

Fontos, de nem dobogós tulajdonság egy szomszéd megítélésében az, hogy kérhetünk-e tőle segítséget. Itt persze nem nagy dolgokra kell gondolni – senki nem várja, hogy a szomszédja hitelezzen neki, vagy főzzön rá. Ellenben sokan pozitívumnak tartják, ha a tönkrement fűnyíró helyett, amíg nem szerzünk be egy újat, kölcsönkérhetjük a szomszédét, vagy ha nekünk nincs csavarbehúzónk, de vettünk egy új szekrényt, amit össze kellene szerelni, a szomszédtól kölcsön merjük kérni az övét. És persze ő kölcsön is adja azt.

Már kevesebben, de még mindig jópáranörülnek annak, ha nemcsak használati eszközökben, de tettlegesen is segítséget nyújtanak olykor a szomszédok. Itt szintén apróságokra kell gondolni: nyaraláskor legyen, aki meglocsolja a növényeinket, esténként egyszer-egyszer felkapcsolja a villanyt, leengedi vagy felhúzza a redőnyt. Ráadásul előnyösebb is, ha van egy szomszédunk, akit erre megkérhetünk, és nem a város másik feléből kell a sógorunknak naponta-kétnaponta átautóznia a lakásunkba.

ajj-jajj, ha sok a buli!

A legkevésbé szerethető tulajdonságnak a hangosságotszavazták meg a felmérésben résztvevők. Az, aki sokat bömbölteti a zenét, folyton késő estig tartó házibulikat szervez, gyakran alkoholos befolyásoltság alatt áll, sokat kiabál, mind a mérce rossz szomszéd vége felé csúszik.

Ugyanígy ide kerülnek azok is, akik minden vasárnap rántott húst klopfolnak az ebédhez, vagy hangosan tévéznek, és jaj azoknak is, akik esténként súlyzós vagy aerobik edzéseket tartanak maguknak az otthonukban. Ez utóbbi különösen panelban zavaró, ahol az ugrálás, a súlyzók súrlódásának hangja még emeletekkel lentebb is hallható. Ezek mind olyan tevékenységek, amelyeket érdemes átcsoportosítani egy másik időpontra, vagy ha ezt nem tudjuk megoldani, akkor valamilyen zajfogó megoldással csökkenteni a szomszédainkat frusztráló hangok terjedését. Ha tudjuk, az edzést oldjuk meg napközben, amikor a lehető legkevesebben vannak otthon a házból. A vasárnap reggeli fűnyírást próbáljuk meg szombat délutánra időzíteni, hús klopfolásnál pedig tegyünk egy kesztyűt vagy összehajtott konyharuhát, törölközőt a deszka alá – ez tompítja a kalapálás zaját.

konfliktusmentes felújítás?

Apropó, kalapálás. A lakását részben vagy egészben felújító szomszédnál senki sem hangosabb. Bár ez nem állandó, ugyanakkor általában hetekig elhúzódó hangzavarral járhat, könnyen az agyára mehetünk a szomszédainknak, ha hétvégente fúrással és kalapálással ébresztjük őket. Hogyan őrizhetjük meg mégis a jószomszédi viszonyt az ilyen helyzetekben is?

  • egyrészt legyünk jófej szomszédok. Ha az alapviszonyunk a szomszédainkkal pozitív, sokkal könnyebben elnézik nekünk, hogy megzavarjuk a hétvégéjüket.
  • másrészt pedig szóljunk nekik előre; határozzuk meg pontosan, mikor fogunk úgy igazán hangoskodni és ehhez tartsuk is magunkat. Ha azt mondjuk, hogy vasárnap reggel tíz és délután kettő között elképzelhető, hogy fúrni fogunk, akkor 14:01-kor már a konnektorból kihúzva, a dobozába visszapakolva pihenjen a fúrónk.

Ha ezt a néhány alapszabályt betartjuk, a szomszédainkkal felépített jó kapcsolatunk könnyedén túlélheti a felújításunkat is.

Ne hagyd, hogy a jó szomszédi kapcsolatot egy véletlen káresemény megzavarja! Villámcsapás, felhőszakadás, vihar okozta károk? Egyik sem jelenthet problémát, ha a K&H lakásbiztosítást választod, melyet most min. 40% kedvezménnyel percek alatt online megköthetsz! Kalkulálj egyet!

Válaszd ingatlanodhoz a K&H lakásbiztosítását, amit kényelmesen online, pár perc alatt megköthetsz! Tudj meg többet!

K&H lakásbiztosítás