magamnál kell tartani a sárga csekket? tévhitek helyett tények a kötelező biztosításról


2020. október 2.

Szükséges még magamnál tartanom a sárga csekket? Személyi sérülés esetén fizet a biztosító? Lehetséges egy évnél rövidebb időszakra biztosítást kötni? Tévhitek helyett tények a kötelező biztosításról!

(kép forrása: Shutterstock)

“jaj, nincs nálam a csekk, de be van fizetve a biztosítás”

Évekkel ezelőtt egy forgalmi igazoltatásnál ez a mondat rendre előkerülhetett. A rendőrök ugyanis korábban úgy ellenőrizték, hogy az adott autóra befizették-e a kötelező biztosítás díját, hogy a csekk igazolószelvényét elkérték. Ma már azonban ez nincs így, mert a törvény (2009. évi LXII. törvény 45. § (1)) nem írja elő:

 

“Meghatározott közlekedési igazgatási eljárásokban és a gépjármű időszakos vizsgálata során, továbbá a közúti forgalomban résztvevő jármű ellenőrzésekor a biztosítási fedezet fennállását az ellenőrzésre jogosult hatóság elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel, a kötvénynyilvántartó szervvel számítógépes kommunikációs kapcsolat segítségével ellenőrzi.”

 

Tehát nem írja elő a jogszabály, hogy nálunk legyen a kötelező biztosítás befizetéséről szóló csekkes igazolószelvény vagy a befizetésről szóló más típusú igazolás, például banki bizonylat. Igazoltatáskor ugyanis a rendőr fogja ellenőrizni, hogy rendben van-e a kötelező biztosítás, közvetlenül a kötvény-nyilvántartótól lekérdezett adatok alapján. A jogosítványt és a forgalmit viszont a rendőrök továbbra is elkérik tőlünk ellenőrzés céljából, így ezeket mindenképp tartsuk magunknál.

 

mi a helyzet a személyi sérülésekkel?

A csekkes igazolás mellett gyakran felmerül, hogy a kötelező biztosítás a személyi sérüléssel járó baleseteknél nem téríti meg a kárt. Ez azonban nem igaz. A röviden kötelezőként emlegetett biztosítás teljes neve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás. Vagyis felelősségbiztosítás, ez pedig azt jelenti, hogy az általunk okozott károk és személyi sérülések esetén helyettünk a biztosító fizet kártérítést az érintetteknek, ez alól kivételt képez a kárt okozó sofőr személyi sérülése.

 

 

kötelező biztosítással kapcsolatos további gyakori tévhitek:

 

  • cserélhető-e a besorolás két autó között? A kötelező biztosítás összege többek között attól is függ, hogy az úgynevezett bonus-malus rendszerben hol tartunk. A B10 a legjobb kategória, az M4 a legrosszabb. Sajnos nem járható út az, ha veszünk egy új autót, mellette megtartjuk a korábbit is, és az újonnan vett autóra szeretnénk a régire vonatkozó besorolást érvényesíteni, a régire pedig az újra járó A0-st. Természetesen, ha eladjuk vagy véglegesen kivonjuk a forgalomból azt az autónkat, amelyikhez a jobb bonus-malus besorolás tartozik, akkor érvényesíthetjük új autónkra a régi gépjármű besorolását.

 

  • lehetséges 1 évnél rövidebb időre biztosítást kötni? A kötelező biztosításnál egy teljes évre (biztosítási időszakra) szól a biztosítás. Hiába lehet a biztosítónak negyedévente, félévente fizetni a díjat, ettől még a biztosítás egy éves időszakra szól, azaz nem lehet pár hónapra, negyedévre, félévre megkötni.
    A fentiek alól kivétel a határozott idejű szerződés, amely köthető rövidebb időszakra is, mint egy év.

 

ha megszűnt a kötelező biztosításom, mert nem fizettem, miért kell mégis további díjat fizetni? 

A kötelező biztosítás díját az esedékességtől számított 60 napon belül be kell fizetnie a gépjármű üzembentartójának / tulajdonosának - ez a törvény által biztosított türelmi időszak. Ha nem éves díjfizetést választottunk, akkor az éves díj első részletét kell befizetni. A kötelező biztosítási díj befizetésének elmaradása esetén díjnemfizetéssel megszűnik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szerződés. A gépjárműnek nem lesz érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítása. Ezért, ha a gépjárművel kárt okoznak, a biztosító nem áll helyt és az okozott kárt az üzembentartónak kell megtérítenie.

A díjnemfizetéssel megszűnt kötelező biztosítás és az új érvényes kötelező biztosítás megkötése közötti időszakra a gépjármű üzembentartója köteles úgynevezett fedezetlenségi díjat fizetni. 2020-ban ez az összeg akár napi 1140 Ft is lehet egy nagyobb autóra, de minimum 510 forint. A fedezetlenségi díjat minden esetben ki kell fizetni, akkor is, ha nem közlekedünk az autóval.

  • lehet az autónak más a tulajdonosa és más az üzembentartója? Üzembentartó alaphelyzetben maga a tulajdonos, de élhet azzal a lehetőséggel, hogy a gépjármű üzemeltetését egy általa kijelölt személynek átengedi, majd vissza is vonhatja. Fontos követelmény, hogy az üzembentartó személyében történt változást a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kiállított okiratba legyen foglalva, illetve be legyen jegyezve a gépjármű okmányaiba is. A gépjármű üzembentartójának a feladata, hogy a gépjármű szabályos működtetésével összefüggő kötelezettségek megtétele, illetve az üzemeltetéssel kapcsolatos törvények betartása. Így köteles többek között megkötni, és rendszeres fizetéssel fenntartani a gépjármű felelősségbiztosítását, bejelenteni az üzembentartó adataiban történő változásokat, illetve fizetni a gépjármű adót. A jogok között szerepel továbbá, a gépjármű műszaki vizsgáztatása, a forgalomból való ideiglenes kivonás, az ismételt forgalomba helyezés, illetve a rendszámtábla, a forgalmi engedély, a címke, és a regisztrációs matrica pótlása.

 

Nemsokára jön a kötelező biztosítás évfordulód? Kalkuláld ki a díjadat a K&H oldalán, és intézd kényelmesen, gyorsan online a biztosítás megkötését! Tudj meg többet a K&H kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról és igényeld online akár 32% kedvezménnyel! Sőt! Már a K&H mobilbankban is kiszámolhatod a kötelező biztosításod díját!

 
forrás: https://bank360.hu/blog/kotelezo-biztositas-megszunes-nemfizetes
forrás: https://www.biztoshely.hu/uzembentarto-es-tulajdonos-kozotti-kulonbseg.html

K&H casco biztosítás kalkulátor